A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. Törvény (Hhvtv.), annak első módosítása és a végrehajtására kiadott, 133/2013. VM rendelet (Vhr.) szerint – 2014. január 1-től az elektronikus nyilvántartás pontosabb biztosítása érdekében, minden horgász új Állami horgászjegyet kap, és egyúttal bevezetésre került az állami jegyhez járó, annak szerves részét képező, úgynevezett állami fogási napló. Tehát Magyarországon egy személynek csak egy, az állami horgászjeggyel egyező sorszámú fogási naplója lehet! (Lásd: 1. minta.)

Az alábbiakban az „állami” fogási napló használatához nyújtunk horgászaink részére útmutatást és segédletet.

A fogási naplóra vonatkozó szabályok összefoglalója

Értelmező rendelkezések a fogási naplóra vonatkozóan:

Horgászat: rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett módon és horgászkészséggel, vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb csalihalfogó hálóval való fogása.

Hal kifogása: a halnak és más hasznos vízi állatnak a halászat vagy horgászat során történő megfogása és a vízbe vissza nem engedése.

Fogási napló: a horgászat során kifogott halak – nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti – kötelező bejegyzésére rendszeresített nyomtatvány.

– A halgazdálkodási hatóság, illetve az általa feljogosított szervezet, (pl: horgász egyesület) az állami horgászjeggyel rendelkezők számára, az engedéllyel azonos sorszámú fogási naplót ad ki, amelynek összege jelenleg 200,- Ft. Az állami horgászjeggyel rendelkező személy a kifogott halmennyiségről fogási naplót köteles vezetni, és évente egyszer leadni.

– Az állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót a horgász legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles leadni annak a szervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét kiváltotta, vagy a következő évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik.  A határidőben, és megfelelően összesített adatokkal leadott fogási naplóról az egyesületi átvevő igazolást ad ki, továbbá az adatokról nyilvántartást vezet. Igazolás kiadása, csak abban az esetben szükséges, ha a horgász nyilatkozik, hogy a következő állami horgászjegyének érvényességét nem a jelenlegi egyesületénél kívánja meghosszabbítani, vagy az esetleges új állami horgászjegyét kiváltani. Az igazolás megkövetelése minden esetben szükséges, ha más egyesülettől érkező horgász kíván az egyesületbe belépni, és állami horgászjegyet is, ott kíván kiváltani!

– A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy az éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát.

A tárgyévet követő év február 28-i leadási határidőn túl, vagy hibásan kitöltött, vagy nem összesített adatokkal leadott fogási napló esetében is kiadható az állami horgászjegy. De ebben az esetben, csak a mindenkori alapdíj kétszeres összegének megfizetését követően adható ki az állami horgászjegy a horgász részére. (jelenleg: 4.000,- Ft) Ez a szabály már a 2013 évi Fogási naplók esetében is alkalmazandó!

– A horgászat megkezdésekor a horgász köteles megjelölni a fogási napló 3. oldalán levő éves naptárban a horgászati tevékenység megkezdésének napját. Napi többszöri horgászat esetén ezt csak az első alkalommal kell. Célszerű ezt egy az adott négyzetbe tett “X” jellel megtenni. Vízi járműből végzett horgászat esetén a vízi jármű indulása számít a horgászat megkezdésének.

– A horgászat megkezdése előtt a fogási napló “Fogás összesítő táblázatában” fel kell tüntetni a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését, valamint a területi jegyen szereplő víztér kódját, függetlenül attól, hogy eredményes lesz-e a horgászata, vagy sem.  Csak ezt követően kezdhető meg a horgászat.

– Az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után, azonnal köteles a fogási naplóba bejegyezni. A megtartani nem kívánt, a fogást követően haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni.

– A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét, összes súlyban kifejezve, a horgászat befejezését követően, de a vízpart elhagyása előtt köteles a fogási naplóba bejegyezni.

A fogásokról szóló bejegyzést naponta akár többször is el kell végezni, ha a horgász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, és ha oda, vagy más halgazdálkodási területre, tér vissza.

– A kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső őshonos halat, fajszerinti bontásban, egyedszám (soronként  csak 1-1 egyed szerepelhet) és kilogramm szerint kell megadni, az egyéb őshonos halfajokat együttesen kilogrammban, valamint az egyéb idegenhonos halfajokat együttesen szintén kilogrammban kell megadni.

– A fogási naplóba a hal becsült testtömeg adatait 0,5 kg pontossággal kell beírni. Vízterületenként, halfajonként és naponta 3 sor áll rendelkezésre a fogási naplóban. (5/3-as szabály!)

– Az azonos sorszámú horgász fogásinapló, az azonos sorszámú állami horgászjegy érvényességi idejéig használható.

A fogási napló kitöltése és vezetése a gyakorlatban (példákkal!)

A horgászhely elfoglalását követő első lépés:  A horgászat megkezdése előtt  a horgász köteles megjelölni a fogási napló 3. oldalán levő éves naptárban a horgászati tevékenység megkezdésének napját. Vízi járműből végzett horgászat esetén a vízi jármű indulása számít a horgászat megkezdése napjának. Ha a horgászat a következő napra is átnyúlik, akkor éjfélkor a következő napot is meg kell jelölni. (Lásd: 1. minta.)

Például:

Február 28-án  a Szálkai víztározón horgászunk (000 009)

Március 8-án a Szálkai víztározón horgászunk (000 009)

Március 17-én a Keselyűsi Holt-Sión horgászunk (000 008)

Április 05-én a Sió csatornán horgászunk (001982)

Augusztus 25-én a Duna 1564-1520 fkm közötti szakaszán horgászunk (000916)

A horgászhely elfoglalását követő második lépés:  A horgászat megkezdése előtt a fogási napló “Fogás összesítő táblázatában”’  fel kell tüntetni a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését, valamint a területi jegyen szereplő  víztér kódját. A Tolna Megyei Horgász Egyesületek Szövetsége által kiadott horgász területi jegyeken a víztérkód, a „Területi jegy” bal oldalán, a víztér megnevezése mellett van feltüntetve.

Az előző példánál maradva, beírjuk az év első horgászata alkalmával – a Szálkai víztározót és víztérkódját (000 009), majd a második vizet, azután a harmadik, és a többi vizet a felkeresés sorrendjében, és napján. (Lásd: 2. minta.)

A horgászhely elfoglalását követő harmadik lépés: Folytatva a bejegyzést a víztérkód melletti négyzetekbe be kell írni rövidítve a hónapot (Pl: 02, vagy 10, stb) és a napot (Pl: 05, vagy 23, stb).(Lásd: 2. minta.)

A horgászat során követendő lépések: Halmegtartás (kifogás) esetén  az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás (ponty, compó, balin, márna, sebes pisztráng, csuka, fogassüllő, kősüllő, harcsa, menyhal, a TOHOSZ kezelésében lévő vizeken a helyi horgászrend szerint az amur is), alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után a fogási naplóba köteles bejegyezni. A megtartani nem kívánt és, a fogást követően haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni. (Lásd: 3. minta.)

A halfogás pontos idejének (óra, perc) beírási kötelezettsége a TOHOSZ  Horgászrendjének előírása. Mivel a naplóban külön nincs rá hely célszerű a fentiek szerint az időpontot a kecsege, a széleskárász,  és a garda oszlopába írni. (Lásd: 3. minta.)

A darabszám-korlátozással nem védett halfajok (garda, angolna, egyéb őshonos, egyéb idegenhonos) mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat befejezését követően, a vízpart elhagyása előtt köteles a fogási naplóba bejegyezni.

A fogásokról szóló bejegyzést naponta akár többször is el kell végezni, ha a horgász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja,  és ha oda, vagy más halgazdálkodási területre vissza tér.

Amennyiben nem fogunk, vagy nem tartunk meg halat, és elhagyjuk a vízterületet, akkor a  horgászat befejeztével kérjük helyi előírásként az adott halgazdálkodási vízterületi bejegyzésre vonatkozóan  a vízterület megnevezése sorában a nem felhasznált felületeket egy határozott vonallal kihúzni, a minta szerint. Amennyiben egy nap több helyre megyünk horgászni, akkor a következő sorba bejegyezzük a következő vízterületet és így tovább. (Lásd: 3. minta.)

Az éves horgászat után követendő lépések:  Az engedélyes köteles úgy leadni a fogási naplóját, hogy a fogások éves adatait, a 48-49. oldalak felhasználásával, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként (víztérkódonként), és halfajonként összesíti, valamint a horgászattal eltöltött napok számát is összesíti, a 3. oldalon levő naptár bejelölt napjainak összeadásával, és azt a számot az oldal alján levő sorba írja. (Lásd: 4-es minta és a 2. minta alsó része.)

Fogási napló minta 1.
Fogási napló minta 2.
Fogási napló minta 3.
Fogási napló minta 4.